Sulii

Dosztojevszkij 1821-ben született Moszkvában. Apja szigorú orvos, aki felesége halála után inni kezd, és 1839-ben parasztjai megölik. Dosztojevszkij hadmérnöki iskolában tanul, tivornyázó életet élve örökségét hamar elveri. Előbb fordításokból él, majd a Szegény emberek című levélregénye meghozza számára a sikert.

1849-ben a Petrasevszkij-kör tagjaként letartóztatják, halálra ítélik, de a kivégzőosztag előtt kegyelmet adnak neki, Szibériába száműzik. Ebből az élményből születik Feljegyzések a holtak házából című kisregénye.

1854-ben közkatona lett, 1857-ben elvette Marja Dmitrijevna Iszajevát (aki 1864-ben elhunyt). 1859-ben tért vissza Pétervárra.

1861-63-ig bátyjával újságot szerkeszt, majd testvére halála után átvállalja az ő adósságait is. A szerencsejátékok iránti vonzalma tovább súlyosbította anyagi helyzetét. A játékszenvedély jelenik meg A játékos című művében, amit ebben az időben ír. 1866-ban írja meg Bűn és bűnhődés című regényét is.

Második felesége, Anna Grigorjevna Sznyitkina segítségével rendeződik anyagi helyzete. Négy évet töltenek Nyugat-Európában, ahol többek között A félkegyelmű című regényét írja, majd 1871-ben tér vissza Pétervárra.

Életének utolsó 10 évében ismert és közkedvelt íróként sokat dolgozik, ebben az időszakban írt művei: Ördögök, A kamasz, A Karamazov testvérek.

1881-ben halt meg tüdőgyulladásban, Szentpéterváron temették el.



Wikipédia

Fazekas enciklopédia