Sulii

Párizsban született Francois-Marie Arouet néven, jómódú polgári családban. A párizsi jezsuita kollégiumban tanult, majd ügyvédi irodában dolgozott.

Egy főnemessel kapcsolatos összetűzése miatt a Bastille-ba zárják. Szabadulása után mutatják be Oidipusz című drámáját, ami nagy sikert arat.

1725-ben Voltarire megsért egy fiatal nemest, aki párbajra hívja ki, de a párbaj reggelén letartóztatják. Az újbóli Bastille-beli fogság helyett a száműzetést választja.

Angliába utazik, ahol találkozik Swifttel és Alexander Pope-pal. Tanulmányozza Locke filozófiáját és Newton fizikáját. Anglia társadalmi berendezkedését mintának tekinti az elmaradott Franciaország számára.

3 év száműzetés után tér vissza Franciaországba. 1733-ban megjelenik Filozófiai levelek című műve, melyben a politikai- és vallásszabadság mellett áll ki. A könyvet elítélték, példányait elégették. Voltaire Cirey várában talált menedékre. Itt ismerkedik meg Emilie du Chatelet márkinéval.

1746-ban az első íróként a Francia Akadémia tagjának választják, azonban hamarosan megfosztják tisztségétől. 1749-ben meghal Emilie.

1751-ben II. Frigyes porosz király meghívására Berlinbe költözik. Itt írja meg XIV. Lajos százada című történelmi munkáját. A királlyal való összetűzése miatt nem maradhatott tovább porosz területen.

1758-ban Freyben, Németország, Svájc és Franciaország határán telepedett le. Itt írta többek között Candide című tézisregényét is. 1778-ban ünnepelt költőként tért vissza Párizsba, de még ebben az évben elhunyt.


Wikipédia

Literatúra